A nap interjúja: Stieber Zoltán

A magyar utánpótlás-válogatott egyik alapembere, Stieber Zoltán 2005-ben került ki az Aston Villa csapatához, ahol 2 évvel később profi szerződést kapott. A 20 éves játékos idén januártól a német másodosztályú Koblenz játékosa.

- Az Aston Villa reserve-csapatának alapembere voltál, sőt, a tavaly nyári felkészülést a felnőttekkel végezted el. Mégis Koblenzbe kerültél...
- Radovan Stijecic, a menedzserem révén került szóba a német csapat. Már korábban eldöntöttem, hogy ha nem férek oda az Aston Villa felnőtt csapatába, akkor mindenképpen a váltás mellett döntök majd. Egy délután leültünk Martin O'Neil-lel, a csapat menedzserével, aki korrekt módon közölte, hogy nem nagyon játszhatok majd az A-csapatban. Ilyen helyzetben úgy gondoltam, hogy az a legjobb, ha elmegyek egy kisebb csapathoz, ahol állandó játéklehetőséghez jutok.

- Nem is sikerült rosszul a tavaszod....
- Szerencsére minden a legjobban alakult, már az első mérkőzésen csereként pályára léptem, attól kezdve mindig kezdőként számított rám az edzőm. Gólt is tudtam lőni, szerencsére a szurkolók is megkedveltek. Éppen most néztem a csapat honlapján, hogy az idény harmadik legjobb játékosának választottak meg.

- Mekkora váltás volt az angol tartalék-bajnokságból a német másodosztályba kerülni?
- Mindenképpen különbözik egymástól a kettő. Itt azért tétre megy a játék, és rengeteg néző látogat ki hétről-hétre a pályákra. A nyomás éppen ezért a szurkolók miatt is sokkal nagyobb. Amíg a Villánál - ahol maximum kétezer ember jött ki a meccseinkre - egy hibát követően azt kapta az ember, hogy nincs semmi baj, a következő majd sikerülni fog, addig itt más a helyzet. Nem szabad elfelejteni, hogy a német másodosztályban van, hogy harmincezer ember előtt futhatunk ki a pályára...

- Évekig éltél Angliában, ezáltal a nyelvet is jól elsajátíthattad, na de mi a helyzet a némettel?
- Németül még nem nagyon beszélek, de szerencsére a csapatnál mindenki jól beszél angolul, így nem volt gond a kommunikációval. Ez jó, másrészről viszont rossz, mert így nem tanulom meg soha a németet. Azt hiszem, amint visszatérek, beiratkozom egy nyelvtanfolyamra.

- Ezek szerint visszatérsz a Koblenzhez, nem foglalkoztat a váltás?
- Mint mondtam az a cél, hogy minél jobban játsszak, és felfigyeljen rám egy nagyobb csapat. A menedzseremmel abban maradtunk, hogy ez az ő területe, nekem csak arra kell koncentrálnom, hogy rúgjam a gólokat, és minél jobb teljesítményt nyújtsak. A fociban bármi megtörténhet, minden benne van a pakliban, most az a legfontosabb, hogy megtartsam a helyem a csapatban, és tovább tudjak fejlődni!